𐍂𐌰𐌿𐌸𐍃

Gotique

Étymologie

Du proto-germanique *raudaz.

Adjectif

Flexion forte	Singulier	Pluriel
Nominatif	𐍂𐌰𐌿𐌸𐍃 (ráuþs) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰 (ráuđa) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌸 (ráuþ) (n)	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌹 (ráuđái) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐍃 (ráuđōs) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰 (ráuđa) (n)
Accusatif	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌽𐌰 (ráuđana) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰 (ráuđa) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌸 (ráuþ) (n)	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌽𐍃 (ráuđans) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐍃 (ráuđōs) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰 (ráuđa) (n)
Génitif	𐌲𐍉𐌳𐌹𐍃 (ráuđis) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌹𐌶𐍉𐍃 (ráuđáizōs) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌹𐍃 (ráuđis) (n)	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌹𐌶𐌴 (ráuđáizē) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌹𐌶𐍉 (ráuđáizō) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌹𐌶𐌴 (ráuđáizē) (n)
Datif	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌼𐌼𐌰 (ráuđamma) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌹 (ráuđái) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌼𐌼𐌰 (ráuđamma) (n)	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌹𐌼 (ráuđáim) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌹𐌼 (ráuđáim) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌹𐌼 (ráuđáim) (n)
Flexion faible	Singulier	Pluriel
Nominatif	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰 (ráuđa) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉 (ráuđō) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉 (ráuđō) (n)	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌽𐍃 (ráuđans) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐌽𐍃 (ráuđōns) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐌽𐌰 (ráuđōna) (n)
Accusatif	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌽 (ráuđan) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐌽 (ráuđōn) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉 (ráuđō) (n)	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌽𐍃 (ráuđans) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐌽𐍃 (ráuđōns) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐌽𐌰 (ráuđōna) (n)
Génitif	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌹𐌽𐍃 (ráuđins) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐌽𐍃 (ráuđōns) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌹𐌽𐍃 (ráuđins) (n)	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌽𐌴 (ráuđanē) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐌽𐍉 (ráuđōnō) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌽𐌴 (ráudanē) (n)
Datif	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌹𐌽 (ráuđin) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐌽 (ráuđōn) (f) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐌹𐌽 (ráuđin) (n)	𐍂𐌰𐌿𐌳𐌰𐌼 (ráuđam) (m) 𐍂𐌰𐌿𐌳𐍉𐌼 (ráuđōm) (f) 𐌲𐍉𐌳𐌰𐌼 (ráuđam) (n)

𐍂𐌰𐌿𐌸𐍃 (ráuþs) *\ra^uθs\

1. Rouge.