ἔρως
:
Grec ancien
Étymologie
- Du verbe ἔραμαι, éramai.
Nom commun
Cas | Singulier | Pluriel | Duel | |||
---|---|---|---|---|---|---|
Nominatif | ὁ | ἔρως | οἱ | ἔρωτες | τὼ | ἔρωτε |
Vocatif | ἔρω | ἔρωτες | ἔρωτε | |||
Accusatif | τὸν | ἔρωτᾰ | τοὺς | ἔρωτας | τὼ | ἔρωτε |
Génitif | τοῦ | ἔρωτος | τῶν | ἐρώτων | τοῖν | ἐρώτοιν |
Datif | τῷ | ἔρωτῐ | τοῖς | ἔρωσῐ(ν) | τοῖν | ἐρώτοιν |
ἔρως, érôs \ˈe.rɔːs\
Dérivés
Dérivés dans d’autres langues
- Grec : έρωτας