dobrovolný

Tchèque

Étymologie

De volný (« libre ») et dobro (« bon, bien »).

Adjectif

nombre	cas \ genre	masculin		féminin	neutre
		animé	inanimé
singulier	nominatif	dobrovolný		dobrovolná	dobrovolné
	vocatif	dobrovolný		dobrovolná	dobrovolné
	accusatif	dobrovolného	dobrovolný	dobrovolnou	dobrovolné
	génitif	dobrovolného		dobrovolné	dobrovolného
	locatif	dobrovolném		dobrovolné	dobrovolném
	datif	dobrovolnému		dobrovolné	dobrovolnému
	instrumental	dobrovolným		dobrovolnou	dobrovolným
pluriel	nominatif	dobrovolní	dobrovolné		dobrovolná
	vocatif	dobrovolní	dobrovolné		dobrovolná
	accusatif	dobrovolné			dobrovolná
	génitif	dobrovolných
	locatif	dobrovolných
	datif	dobrovolným
	instrumental	dobrovolnými

dobrovolný masculin

1. Volontaire.
   • Exemple d’utilisation manquant. (Ajouter)

Antonymes

• nedobrovolný (involontaire, non volontaire)
• povinný (obligatoire)
• nucený (forcé)

Dérivés

• dobrovolně (volontairement)
• dobrovolník (volontaire)