exiliás

Voir aussi : exilias

Espagnol

Forme de verbe

Voir la conjugaison du verbe exiliar
Indicatif	Présent	(yo) exiliás
		(tú) exiliás
		(vos) exiliás
		(él/ella/usted) exiliás
		(nosotros-as) exiliás
		(vosotros-as) exiliás
		(os) exiliás
		(ellos-as/ustedes) exiliás
	Imparfait	(yo) exiliás
		(tú) exiliás
		(vos) exiliás
		(él/ella/usted) exiliás
		(nosotros-as) exiliás
		(vosotros-as) exiliás
		(os) exiliás
		(ellos-as/ustedes) exiliás
	Passé simple	(yo) exiliás
		(tú) exiliás
		(vos) exiliás
		(él/ella/usted) exiliás
		(nosotros-as) exiliás
		(vosotros-as) exiliás
		(os) exiliás
		(ellos-as/ustedes) exiliás
	Futur simple	(yo) exiliás
		(tú) exiliás
		(vos) exiliás
		(él/ella/usted) exiliás
		(nosotros-as) exiliás
		(vosotros-as) exiliás
		(os) exiliás
		(ellos-as/ustedes) exiliás

exiliás \ek.siˈljas\

1. Deuxième personne du singulier (vos) du présent de l’indicatif de exiliar.

Prononciation

• Madrid : \ek.siˈljas\
• Séville : \ek.siˈljah\
• Mexico, Bogota : \ek.s(i)ˈljas\
• Santiago du Chili, Caracas : \ek.siˈljah\
• Montevideo, Buenos Aires : \ek.siˈljas\