invitás

Voir aussi : invitas

Espagnol

Forme de verbe

Voir la conjugaison du verbe invitar
Indicatif	Présent	(yo) invitás
		(tú) invitás
		(vos) invitás
		(él/ella/usted) invitás
		(nosotros-as) invitás
		(vosotros-as) invitás
		(os) invitás
		(ellos-as/ustedes) invitás
	Imparfait	(yo) invitás
		(tú) invitás
		(vos) invitás
		(él/ella/usted) invitás
		(nosotros-as) invitás
		(vosotros-as) invitás
		(os) invitás
		(ellos-as/ustedes) invitás
	Passé simple	(yo) invitás
		(tú) invitás
		(vos) invitás
		(él/ella/usted) invitás
		(nosotros-as) invitás
		(vosotros-as) invitás
		(os) invitás
		(ellos-as/ustedes) invitás
	Futur simple	(yo) invitás
		(tú) invitás
		(vos) invitás
		(él/ella/usted) invitás
		(nosotros-as) invitás
		(vosotros-as) invitás
		(os) invitás
		(ellos-as/ustedes) invitás

invitás \im.biˈtas\

1. Deuxième personne du singulier (vos) du présent de l’indicatif de invitar.

Prononciation

• Madrid : \im.biˈtas\
• Séville : \im.biˈtah\
• Mexico, Bogota : \im.biˈtas\
• Santiago du Chili, Caracas : \iŋ.biˈtah\
• Montevideo, Buenos Aires : \im.biˈtas\