pringó

Espagnol

Forme de verbe

Voir la conjugaison du verbe pringar
Indicatif	Présent	(yo) pringó
		(tú) pringó
		(vos) pringó
		(él/ella/usted) pringó
		(nosotros-as) pringó
		(vosotros-as) pringó
		(os) pringó
		(ellos-as/ustedes) pringó
	Imparfait	(yo) pringó
		(tú) pringó
		(vos) pringó
		(él/ella/usted) pringó
		(nosotros-as) pringó
		(vosotros-as) pringó
		(os) pringó
		(ellos-as/ustedes) pringó
	Passé simple	(yo) pringó
		(tú) pringó
		(vos) pringó
		(él/ella/usted) pringó
		(nosotros-as) pringó
		(vosotros-as) pringó
		(os) pringó
		(ellos-as/ustedes) pringó
	Futur simple	(yo) pringó
		(tú) pringó
		(vos) pringó
		(él/ella/usted) pringó
		(nosotros-as) pringó
		(vosotros-as) pringó
		(os) pringó
		(ellos-as/ustedes) pringó

pringó \pɾiŋˈɡo\

1. Troisième personne du singulier du passé simple de l’indicatif de pringar.

Prononciation

• Madrid : \pɾiŋˈɡo\
• Mexico, Bogota : \p(ɾi)ŋˈɡo\
• Santiago du Chili, Caracas : \pɾiŋˈɡo\